befektetés - generali
21
ápr

Létezik még biztonságos hely a pénzünknek?

 

Hová tegyük megtakarításunkat?

A nagy brókercégek bedőlése után joggal merül fel a kérdés, hol tartsuk a megtakarításainkat, ha nem szeretnénk otthon, a befőttes üvegben tartani? A befőttes üveggel ugyanis az a baj, hogy az infláció okozta pénzromlástól a kemény üvegburok sem védi meg a pénzünket. Az infláció mértéke jelenleg viszonylag alacsony, de a problémát is épp ez okozza, mert így a jegybanki alapkamat is alacsony, ezáltal pedig a bankok által kínált lekötött betéti kamatok is nevetségesen alacsonyak: 1 éves lekötés esetén a bankok 1,25-3,30%-os kamatot kínálnak, mely után még adóznunk is kell.

Aki ennél egy kicsit többre vágyik, az az állampapírok felé veheti az irányt. Itt államkötvényeket, diszkont kincstárjegyeket és hasonló instrumentumokat találunk. Ezekkel már 4% körüli kamatot is elérhetünk. Különösen a Prémium Magyar Államkötvény és a Bónusz Magyar Államkötvény teljesít jól, de ezekhez hosszú időre le kell kötnünk pénzünket. Az állam 3, 5 és 10 éves lekötések mellett kínál kedvező kamatokat. Babakötvény esetén 20 évig nem nyúlhatunk a pénzünkhöz.

Léteznek vállalati kötvények is, mely az eddig ismertetett instrumentumokhoz hasonlóan lekötés mellett, fix időre, fix pénzt ígér. Kamatai azonban változatosak lehetnek a kibocsátó cég (és kockázatosságának) függvényében. A vállalati kötvényeknek inkább az Egyesült Államokban van fejlett piaca, Magyarországon ritkábban találkozunk velük.

Azok pedig, akik még egy szinttel feljebb lépnének, nekik a befektetési- és eszközalapok jelenthetik a megoldást. Jelenleg talán ezek a legaktuálisabb megoldások a pénzpiacon azok számára, akik nem szeretnék saját maguk kezelni befektetéseiket, hiszen kimagasló eredményeket érnek el egyes alapok. Például a Generali által vezetett eszközalapok közül négyet is találunk, melyek az elmúlt 1 év alatt több mint 30%-os hozamot értek el.
A befektetési alapok legnagyobb különbsége, hogy itt már változó hozamról beszélünk. Az alap teljesítményétől függ, mennyit profitálunk a végén. Léteznek alacsony és magas kockázatú alapok. Itt magas kockázat alatt viszont nem azt kell értenünk, hogy bármelyik pillanatban nyoma veszhet a pénzünknek, ahogyan az a brókercégek károsultjaival történt. Ezek a megtakarítási formák mögött hatalmas tőkével rendelkező bankok és biztosítók állnak, így bedőlésükre csekély esély van. Ráadásul a Befektető-védelmi Alap (BEVA) szabálytalanságok esetén 20.000 €-ig kártalanítja az ügyfeleket, de szó van arról, hogy ezt az összeget 100.000 €-ra növelik. (A bankbetéteket az OBA pont eddig az összegig biztosítja.)

Egy nagy kockázatú alapon azt kell értenünk, hogy a várható hozam körül nagy a szórás, vagyis: a várható hozam például 5%, de végül ez lehet 12% vagy -1%. Egy alacsony kockázatú alapnál viszont a sáv sokkal szűkebb. Az előző példával élve szintén 5% a várható hozam, de végül ez 4,80% és 5,20% is lehet. Hüvelykujj szabályként elmondható, hogy egyrészt a hozam és a kockázat kéz a kézben jár, másrészt minél kockázatosabb alapba fektetünk, annál hosszabb távú befektetésben kell gondolkodnunk.
Nagy előnye még a befektetési- és eszköz alapoknak továbbá, hogy bármikor kivehetjük a pénzünket, nem kell évekre lekötnünk.

Akiknek a kockázati étvágyuk kielégíthetetlen, és ennél is nagyobb hozamokra vágynak, nekik ott vannak a részvények, devizák, CFD-k, vagy egyéb tőkeáttétes piacok, ahol a résztvevőknek lehetőségük van napok alatt akár megtöbbszörözniük tőkéjüket. Ugyanakkor talán ennél is kevesebb idő szükséges ahhoz, hogy kedvezőtlen esetben elveszítsék mindenüket! Ezért aztán az ilyen kockázatos ügyleteket csak megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek ajánlják.

Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal! Kérjen visszahívást!