31
Júl

Nagy veszély leselkedik a hazai nyugdíjrendszerre

Magyarországon a rendszerváltás után rendkívüli mértékben indult meg az a folyamat, melyet a népesség elöregedésének nevezünk. A KSH becslése szerint 2050-re már csak 7,9 millióan leszünk, 2060-ra pedig már minden harmadik magyar 65 év feletti lesz. A nyugdíjrendszerre így egyre fokozódó nyomás nehezül, hiszen egyre több eltartott jut egy eltartóra. Ezen tendenciák előbb-utóbb cselekvésre késztetnek, vagyis muszáj lesz emelni a nyugdíj korhatáron. (Ezt már csak az is indokolja, hogy a várható élettartam is folyamatosan emelkedik).

Nagy veszély leselkedik a hazai nyugdíjrendszerre

Erre, a már így is alig fenntartható rendszerre mérne még egy hatalmas csapást a szakszervezetek ötlete, miszerint meg kell adni a férfiaknak is a nőknek már járó, 40 év munkaviszony utáni korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét. A Kúria ugyanis jóváhagyta a kezdeményezést, most 200.000 aláírást kell összegyűjteniük, majd 4 millió embert a szavazófülkékbe csábítaniuk. Ha pedig sikerül érvényes népszavazásig vinniük az elképzelésüket, az eredmény korántsem lesz mindegy.

Előzetes kalkulációk szerint évente 200 milliárd forintba kerülne az intézkedés, rögtön az első évtől, és 150 ezer férfi válna azonnal jogosulttá teljes nyugdíjra. De ki fogja mindezt finanszírozni? A forrás előteremtésére több lehetséges forgatókönyv is született már:

  • A kormány általános adóemeléssel kívánja megőrizni a költségvetés egyensúlyát. Ez esetben az egész társadalomra róna terhet az intézkedés egy szűk réteg javára.
  • A költségvetés kiadás oldalán faraghat a kormány (például szociális juttatások, adókedvezmények csökkentése, megvonása).
  • Emeli a munkaadók és munkavállalók járulékait. Ez persze további negatív hatásokkal járna a munkaerő kínálatot tekintve, ráadásul már így is Magyarországon sújtja a legmagasabb adó a minimálbért az EU-n belül. Ez a forgatókönyv valószínűleg azonnal növelné a fekete munkások számát.
  • A kormány a költségvetési hiány kárára kifizeti a szükséges összeget, ezzel tovább növelve a deficitet. Erre azonban nem sok esély van.
  • A legvalószínűbb forgatókönyv szerint pedig a nyugdíjkiadások fognak csökkenni annyival, hogy az újonnan belépők is beleférjenek az eddigi keretbe. Ez azzal járna, hogy szinte azonnal, mindenkinek csökkenne a nyugdíja, átlagosan körülbelül 6,4%-kal.

Ma Magyarországon 2,182 millió fő részesül nyugellátásban, átlagos nyugdíjuk pedig 111.630 Ft. Ez önmagában is csak szerény megélhetésre ad teret, de az intézkedés után ez átlagosan 104.500 Ft-ra csökkenne. A kérdés tehát igen megfontolandó, hiszen ezzel az intézkedéssel sokakat érne hátrány kevesek javára, valamint az ehhez szükséges forrásnak talán jobb helye is lenne Magyarországon.

Egy kis érdekesség

Míg 2013-ban a férfiak között alig volt olyan, aki a korhatár előtt vonult nyugdíjba, a nők körében ez 65% volt.

Ha a népszavazási kísérlet nem is jár sikerrel, mi mindenkit arra buzdítunk, kezdjen el időben a jövőjére gondolni. Ebben segítenek a különböző nyugdíjcélú előtakarékossági konstrukciók, melyek után a kormány egyedülálló módon 20%-os adó visszatérítést biztosít. Minden jel arra mutat, hogy aki ma aktív, az nem lesz képes pusztán az állami nyugdíjból megélni.

Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal! Kérjen visszahívást!